A padlásunk és a tetőtéri lakásunk közötti különbség általában a szigetelésben mutatkozik meg. Míg a padlások jelentős része huzatos és szigetelés nélküli, addig az utóbbira már figyelmet fordítunk.
Ha tudjuk, hogy a későbbiek folyamán a tetőteret be fogjuk építeni, már a tervezés fázisában olyan anyagokat válasszunk, amit később sem kell kicserélnünk, illetve a megfelelő rétegrendek kialakítására feltétlenül ügyeljünk.
Nem mindegy, hogy a befektetett pénzünk kárba vész, vagy jól sikerült tetőtér szigetelést mondhatunk – e a magunkénak.
Nézzük a leggyakoribb tetőtér szigetelési hibalehetőségeket:
Korábban a legelterjedtebb szigetelőanyag a táblás polisztirollapok voltak. Az illesztésüknél gyakran kialakult hőhíd, ezért most már lépcsőzetes vagy kétrétegű felrakásuk javasolt ezen hiba kiküszöbölésére.
Leggyakrabban a szarufák között történik a hőszigetelés. Ha „csak” itt található szigetelőanyag gyorsan szembesülhetünk egy nagy és visszatérő problémával, melyet a hőhíd okoz. Igaz ugyan, hogy a fa is rendelkezik némi hőszigetelő tulajdonsággal, mely azonban a választott szigetelőanyaghoz képest mégiscsak csekély…
Padlásfödém esetében is ügyelni kell a megfelelő szigetelőanyag és rétegrend kialakítására. Ellenkező esetben nedvesség érheti a szigetelőanyagot ( akár beázás által, akár páralecsapódás okozhatja), ami az anyag sérüléséhez vezethet.
Hagyjunk átszellőző réteget – az esetek nagy részében vagy elfeledkeznek róla, vagy rosszul alakították ki.
Ügyeljünk a belső páravédelemre, melynek hiányában a lecsapódó pára roncsolhatja a szigetelőanyagunkat, s ez a faszerkezet károsodásához is vezethet ( táptalajt biztosítva a gombának, s a penésznek ).
Figyeljünk oda, s előre oldjuk meg az esetlegesen bejutó csapadék vagy porhó elvezetését- tetőfóliáról se feledkezzünk meg, s annak szakszerű felrakásáról.
Gyakran elfeledkezünk a vasbeton szerkezet környékének hőszigeteléséről, s a koszorúknál is előfordulhatnak hibalehetőségek.
Üveg- vagy kőzetgyapot szigetelésnél gyakori hibaforrás a nem megfelelő vastagság kiválasztása. Az 5-10 cm vastag tetőtér szigetelések ideje lejárt. Ma már 20-25 cm vastag szigeteléseket építenek be.
Ne hagyjunk hézagokat / réseket a szigetelés során ( tetőtéri ablak körül, találkozási pontoknál – fogópár, szelemen, szarufa ). Pontosan vágjuk be a szigetelőanyagot.
Belső fóliát a falak, ablakok találkozásánál rögzítsük. A fóliák pontosan illeszkedjenek egymáshoz, rögzítsük őket ragasztószalaggal.
Figyeljünk oda a tetőfólia megválasztására, és szakszerű felrakására – erre később még visszatérünk.
Ezen problémák sajnos gyakran rejtve maradnak, hiszen a szigetelt felületek lakótér felőli oldala valamilyen burkolatot kap ( lambéria, gipszkarton stb. ). Egy újabb átalakítás / bontás alkalmával szembesülhetünk „csak” velük.
+ Ötlet Építkezőknek:
A rosszul hőszigetelt épületet egyszerű laikusként is megítélhetjük, hiszen magasabb hőmérséklet esetén érjük csak el azt a komfortérzetet, amit egy jól hőszigetelt lakás alacsonyabb hőfokánál.
Ügyeljünk a szigetelőanyagok szakszerű rögzítésére, ellenkező esetben egymásba csúszhatnak…
Kapcsolódó cikkek:
Elakadtál a színválasztásban?
Nem tudod milyen színű legyen a házad, mi mindenre figyelj?
Ebben segít neked online a Ház Szín Választás Tudástár.
236 oldalon keresztül megismerkedsz a színekkel, fontos szabályokkal.
600 inspiráló családi ház fotó segít a saját döntésed meghozatalában.
30 oldal melléklet – tippek, segédletek, színek.
Mindez most 14.990 Forintért a tiéd lehet.
Kérd itt a Ház Szín Választás Tudástárat>>
Csodás otthont!
Horváth Judit
elfoglalt házfelújítók építőanyag tanácsadója
Kérd személyes árajánlatodat>>
Ha szeretnéd, hogy építkező, felújító barátaid is tudják, küld el nekik is ezt a cikket!
Az ingyenes Építkezési Ötlettár már megvan neked? Kérd itt>>
A következő tippet adtátok ÉPÍTKEZŐKNEK:
„A rosszul hőszigetelt épületet egyszerű laikusként is megítélhetjük, hiszen magasabb hőmérséklet esetén érjük csak el azt a komfortérzetet, amit egy jól hőszigetelt lakás alacsonyabb hőfokánál.”
Hát de bazira fogok örülni, ha miután beköltözöm, egyből levágom, hogy el lett cseszve a szigetelés! Milyen jó is lesz nekem, hogy szedhetem szét!
Ennél talán – szó szerint – kézzel foghatóbb lett volna megemlíteni, hogy „ha látod, te barom, hogy a hézagos a párazáróréteg, akkor ne vedd át, te állat”, vagy ilyesmi. Nem értek hozzá, de nektek kéne.
Hajrá!
Kedves Péter!
Az építkezésbe vágó emberek jelentős része a munkálatok minden lépésénél nem tud jelen lenni, vagy ha ott is van nem igazán tudja, hogy mire is kellene figyelnie… Éppen ezért ajánlott – főleg új épületek esetében – szakértőt felfogadni, aki a munkálatok minőségét is ellenőrzi.
Mivel a szigetelési hibák nem azonnal jelentkeznek, ezért ha Te most költözöl be az új építésű házadba, akkor majd pár év múlva szembesülsz ennek hiányával vagy szakszerűségűvel, mint ahogyan a cikkben is írtuk:
„Ezen problémák sajnos gyakran rejtve maradnak, hiszen a szigetelt felületek lakótér felőli oldala valamilyen burkolatot kap ( lambéria, gipszkarton stb. ). Egy újabb átalakítás / bontás alkalmával szembesülhetünk “csak” velük.”
Kérlek próbálj meg normál stílusban írni – talán munkád okán elvárható is lenne 🙂
Szép napot:
Horváth Judit
Kedves Judit!
Köszönöm válaszod, nem számítottam rá.
Persze azon nem csodálkozom, mennyire semmitmondóra is sikerült – igaz, nem is kérdeztem semmit. Cuppoghatsz erre a halottra édeskés csókokat, nem fogsz meggyőzni:
„Mivel a szigetelési hibák nem azonnal jelentkeznek, ezért ha Te most költözöl be az új építésű házadba, akkor majd pár év múlva szembesülsz ennek hiányával vagy szakszerűségűvel, mint ahogyan a cikkben is írtuk”.
Könyörgöm: ÉPÍTKEZŐKNEK – ez az én olvasatomban azt jelenti: nem csak hogy frissen épített lakásba/házba költözöm, de én is építem azt – mégha nem is a két saját kezemmel ugye, de nyilván felügyelem a munkálatokat, látom mi kerül a falba és sorolhatnám. Az én „felháborodásom” pedig csupán ennek szólt, nem kellett volna a szívedre venni, mindössze ha már „ötleteket” ajánlotok, egynél többel álljatok elő – már csak a nyelvtani helyesség végett is.
Apropó: mindemellett megkérlek, mellőzd a személyeskedést, hiszen majd ha arra kérsz, Neked dolgozzam, megválogatom majd a szavaimat – addig meg magánemberként hadd tomboljak a világhálón, mint akármelyik civil – az persze más kérdés, hogy miféle ember lehetsz, ha nálad már az általam felvállalt „stílus” is kiveri a biztosítékot. De hogy jó példával járjak elő: én nem próbállak megfejteni.
Üdv: Anka Péter
Kedves Péter!
Kérlek nézd meg a cikket. Az általad eredetileg idézett mondat a „+Ötlet Építkezőknek” zárszó alatt található. Tehát itt már nem ötleteket, hanem „csak” egy dolgot emeltünk ki.
Meglepődnél, ha találkoznál olyan emberekkel akiknek friss/ viszonylag friss építésű a házuk, s annak minőségéről kérdeznéd őket. Sokan közülük jelen voltak az építkezésen de vagy nem tudták vagy nem gondolták, hogy egy-egy dolog mekkora problémát is okozhat…
Régebbi épületek esetében viszont egyértelmű támpontot adhat, hogy vajon a padlás volt-e/ lehetett-e akkoriban szigetelve…
Magánemberként nyugodtan tombolhatsz a világhálón, de nem itt nálunk – bocsi, de az olvasóközönségünk és a mi stílusunk sem ilyen.
Egyébként nem személyeskedni akartam, de ha már megadtad a honlapod címét…
Szép estét:
Horváth Judit
Judit,
belátom, neked voltaképpen igazad van. Manapság én is egyre többször rájövök,
hogy tehetetlenségemben csak a szamár fejét tiprom – ebben semmi célzás nem volt.
Lehet az is, hogy fáradok, meg nehezebb a természetem a kelleténél, de néha kell a vibrálás, hogy embernek érezhessem magam.
Mentségemre szóljon, hogy többmilliós hitelt készülök a nyakamba venni, és egyre kiborítóbb, hogy sokszor már egy folyamat elején képtelenség adekvát választ kihúzni iparosból, kereskedőből, kivitelezőből, stb – ide sem véletlenül tévedtem. Vagy tudod, mit? Mégsem mentegetőzöm. Megkövetlek:
mea culpa.
Sikereket!